Kitalált szereplők [szerkesztés]

Jack Dawson (Leonardo DiCaprio): A film férfi főhőse; egy nincstelen ember, aki a világot járja. A Titanicra a jegyét pókeren nyerte. Rose szépsége első látásra elvarázsolja, s amikor a lány öngyilkos akar lenni, sikerül lebeszélnie a szándékáról. Hőstette jutalmául vacsorázni hívják az első osztályra. Mindezért cserébe feltár Rose előtt egy sokkal szabadabb életet, melyet a lány mindig is elképzelt magának, csak eddig nem mert megvalósítani. Jack Dawson életét vesztette a jeges vízben. (Jack szerepére Billy Crudup és Sephen Dorff is esélyes volt.)

Rose DeWitt Bukater (Kate Winslet): A film női főhőse; a felső tízezerhez tartozó, 17 éves Rose-t akarata ellenére jegyzi el Caledon Hockley; mindennek hátterében a DeWitt családot sújtó adósságok állnak, melyeket az özvegyen maradt Ruth (Rose anyja) csak ezzel a házassággal lesz képes rendezni. Rose elkeseredésében öngyilkosságot kísérel meg, de a találkozása Jackkel teljesen megváltoztatja az életét. Ő meséli el az egész történetet.

Caledon Nathan Hockley (Billy Zane): Rose vőlegénye; egy hatalmas acélipari vállalat örököse, arrogáns, sznob első osztályon utazó férfi, a film negatív főhőse. Ahogy Jack és Rose románca kibontakozik, egyre féltékenyebb, dühösebb és kegyetlenebb lesz. Ő adja ajándékba Rose-nak az Óceán Szíve gyémántot, hogy emlékeztesse a lányt az iránta érzett szerelmére, majd arra kéri, „tárja ki előtte a szívét”. Az utolsó pillanatban menekült meg a süllyedő Titanic-ról. (A filmből megtudjuk, hogy Cal később, az 1929-es tőzsdei összeomlást követően öngyilkos lett.)

Ruth DeWitt Bukater (Frances Fischer): Rose megözvegyült anyja, aki pusztán azért adja férjhez a lányát, hogy Cal pénzének segítségével mind jómódban maradhassanak. Bár szereti Rose-t, meg van győződve róla, hogy helyes, amit tesz. Jackkel szemben igen ellenséges, noha a fiú megmentette a lánya életét. Elsők között szállt be a 6-os számú mentőcsónakba.

Fabrizio De Rossi (Danny Nucci): Jack olasz barátja, aki vele együtt száll a Titanic fedélzetére, miután Jack két jegyet nyert pókeren. Fabrizio a süllyedés során életét veszíti; a hajó egyik kéménye zuhan rá, miközben úszva próbál menekülni.

Tommy Ryan (Jason Barry): Egy ír fedélközi utas, aki a hajóút során barátkozik össze Jackkel és Fabrizióval. Lehetetlennek tartja, hogy Jacknek valaha is sikerül Rose közelébe férkőznie. A süllyedés során William Murdoch első tiszt lelövi őt, amikor tévesen azt hiszi, hogy a mentőcsónakba próbál bejutni.

Spicer Lovejoy (David Warner): Egy volt rendőr, Cal inasa és testőre, aki emellett Rose-on is rajta tartja a szemét. Rose szerint Cal apja bérelte őt fel, hogy „legyen, aki vigyáz a kicsi fiára”. Lovejoy Rose-zal, Rose anyjával és Callel együtt száll hajóra, és utasítja a hordárokat, hogy melyik csomagjukat hová vigyék. A süllyedés során életét veszíti; utolsó jelenetében görcsösen kapaszkodik a fedélzet deszkáiba, miközben a hajótest kettétörik alatta.

Brock Lovett (Bill Paxton): Kincsvadász, aki a jelenben az Óceán Szívét keresi a Titanic roncsai között. Expedíciója lassan kifut az időből és a pénzből. A film végén véget vet a gyémánt felkutatásának.

A 101 éves Rose-t Gloria Stuart játssza. Miután tudomást szerez a róla készült rajz megtalálásáról, sok mindent elmond Lovettnek az Óceán Szívéről, és saját életének egy, korábban még soha, senkinek el nem mesélt epizódjáról. A film utolsó jelenetének értelmezése megosztja a nézőket: egyesek szerint csupán mélyen alszik, és álmában találkozik újra Jackkel az első osztály lépcsősorán, míg mások úgy gondolják, éppen úgy hal meg, ahogyan Jack kívánta neki: „mint egy kedves, öreg hölgy, egy puha, meleg ágyban”. Gloria Stuart az utóbbi álláspontot osztja, míg James Cameron a DVD audiókommentárban a döntést a nézőre bízza.

Lizzy Calvert (Suzy Amis): Rose unokája, aki gondját viseli, és elkíséri Lovett hajójára. A film egyik törölt jelenetében haragosan figyelmezteti Lovettet, hogy ne merészeljen erőszakos lenni a nagyanyjával.

Lewis Bodine (Lewis Abernathy): Lovett barátja; kezdetben igencsak kétségbe vonja, hogy az idős Rose igazat mond. Minden empátiát nélkülözve magyarázza el neki a Titanic elsüllyedését egy trükkfilm segítségével – Rose történetének meghallgatása után azonban nagyban megváltozik.

Valós szereplők [szerkesztés]

Margaret (Molly) Brown (Kathy Bates): Margaret Brownt az első osztályon utazó nők (köztük Ruth, Rose anyja) némelyike „közönségesnek” és „újgazdagnak” titulálja, mivel viszonylag hirtelen tett szert a jólétre. Jackkel barátságosan viselkedik, és az első osztályon elköltendő vacsorához kölcsönad neki frakkot (melyet a fiának vett). Túléli a katasztrófát, a 6-os számú csónakban menekül meg (ezt a filmben nem említik). A hajó süllyedését követő percekben vitába keveredik a csónakvezető Hichens kormányossal, aki gyáva módon fél visszatérni a roncsokhoz, mondván, hogy a csónakot felboríthatják a fuldoklók. Molly érvekkel próbál hatni az utastársaira a visszatérésre, de végül ez nem történik meg.

Thomas Andrews Jr. (Victor Garber): A hajó főtervezője; kedves és udvarias emberként látjuk, aki igen szerényen beszél „művéről”, a hajóról. Az ütközés után legfőképpen Ismay-t kell meggyőznie arról, hogy a vasból készült hajó igenis el fog süllyedni. A süllyedés során az első osztály dohányzószalonjában látjuk, amint a kandalló előtt állva az órát nézi; összeroppanva a bűntudat súlya alatt, amiért „nem épített egy erősebb hajót”. Rose-nak adja a saját mentőmellényét; legutolsó jelenetében a dohányzószalon kandallója feletti órát a saját zsebórájához igazítja. A film alapján valószínűleg akkor halt meg, amikor a dohányzószalon is kettőbe tört a hajóval együtt. Nem tudjuk, a valóságban pontosan hogyan halt meg.

Edward John Smith kapitány (Bernard Hill): A kapitány úgy tervezte, a Titanic első útja után nyugállományba vonul. Ez valószínűleg befolyásolta a döntését, amikor nagyobb sebességre adott utasítást, hogy a hajó első útja valóban a címlapokra kerüljön. A filmben az ütközés előtt nem sokkal visszavonul a kabinjába. A süllyedés során a navigációs hídon látjuk; itt veszíti életét, amikor a jeges víz bezúdul az ablakokon. Kérdéses, hogy vajon valóban így halt-e meg, vagy a lezuhanó első kémény ütötte agyon.

Joseph Bruce Ismay (Jonathan Hyde): Ismay a filmben műveletlen első osztályú utasként jelenik meg, aki még azt sem tudja, kicsoda Sigmund Freud. Befolyását felhasználva (ő a White Star Line ügyvezető igazgatója) arra ösztökéli a kapitányt, hogy növelje a hajó sebességét. Az ütközés után igen nehezen birkózik meg azzal a ténnyel, hogy az „elsüllyeszthetetlen” hajója számára nincs segítség. Hírhedtté elsődlegesen az tette, hogy mintegy befurakodott egy mentőcsónakba, hátat fordítva a hajónak és a tragédiának. Egy kivágott jelenetben összetűzésbe kerül az egyik mentőcsónaknál segédkező Lowe ötödiktiszttel, mivel Ismay pánikosan sürgeti a csónak leeresztésére.

John Jacob Astor (Eric Braeden): A férfi az első osztályon utazik; Rose szerint ő a leggazdagabb ember a hajón. A filmben Rose bemutatja neki és 18 éves feleségének, Madeleine-nek Jacket. Az első osztály lépcsősorán veszíti életét, amikor oda is bezúdul a víz; a valóságban a hajó egyik kéménye zúzta halálra. Felesége, Madeleine az egyik utolsó csónakban megmenekült (ez a filmben nincs benne).

Archibald Gracie (Bernard Fox): A filmben Gracie gratulál Jacknek, amiért megmentette Rose életét, és kijelenti, hogy „a nők és a gépek nem férnek össze”. A valóságban az ezredes túlélte a katasztrófát a felfordult összecsukható B csónak hátán.

Benjamin Guggenheim (Michael Ensign): A bányászat mágnása az első osztályon utazik. Minden szégyenérzet nélkül mutatja be szeretőjét, Madame Aubert utastársainak, miközben a családja várja otthon. Halála előtt a következő, legendássá vált szavakat mondja: „A legjobb ruhánkat vettük fel, és készek vagyunk úriemberként meghalni.” Ezután még rendel egy utolsó brandyt, majd egy karosszékben ülve nézi, hogyan borítja el a víz az A fedélzetet és a lépcsősort.

Wallace Hartley (Jonathan Evans-Jones): A Titanic zenekarának vezetője: zenészeivel vidám muzsikákat játszik, miközben a hajó süllyed. Legutoljára a Közelebb Tehozzád, Istenem című művet játssza a filmben, bár nem egészen bizonyos, hogy valóban ez hangzott-e el a süllyedés végső pillanataiban, vagy Az ősz c. keringő. Utolsó szavai a zenészeihez: „Uraim, megtiszteltetés volt önökkel játszani.” A filmből nem derül ki, de a hajóval együtt száll hullámsírba.

William Murdoch első tiszt (Ewan Stewart): A film legellentmondásosabb szerepe. A mentőcsónakok körüli kavarodásban Murdoch pisztolya elsül, és megöli Tommy Ryant, egy másik utassal együtt. A tiszt ezt követően a bűntudat súlya alatt öngyilkos lesz. Murdoch unokaöccse, Scott, miután látta a filmet, kifogásolta ezt az ábrázolást, mondván, nagybátyja valós hősiessége, és az, hogy ténylegesen megmentett jó néhány utast, háttérbe szorul. Néhány hónappal később Scott Neeson, a 20th Century Fox alelnöke elutazott Dalbeattie-be, ahol Scott Murdoch lakott, és személyesen kért bocsánatot, valamint ötezer angol fontot adományozott a város középiskolájának a William Murdoch Emlékdíj támogatására. A DVD audiókommentárban Cameron is elnézést kért, de megjegyezte, hogy valóban voltak olyan tisztek, akik nem riadtak vissza a pisztoly használatáról a „nők és gyerekek elsőként” elv maximális figyelembe vétele érdekében.

Charles Herbert Lightoller második tiszt (Jonathan Phillips): A legmagasabb rangú tiszt, aki túlélte a Titanic katasztrófáját. A filmben Lightoller és a kapitány arról beszélgetnek, hogy nehezebb észrevenni a jéghegyet a teljesen nyugodt tengeren. Pisztollyal fenyegeti az utasokat, hogy rendet tartson. Látjuk még az összecsukható B csónakba kapaszkodni, amikor az első kémény lezuhan.

Henry Wilde főtiszt (Mark Lindsay Chapman): A főtiszt beengedi Calt az utolsó csónakba, mert a férfinél egy gyermek van. Mielőtt megfagyna a vízben, megpróbálja visszatéríteni a csónakokat a vízben vergődő utasokhoz. Rose később az ő sípját használja, hogy jelt adjon Lowe ötödik tisztnek, és ezáltal megmeneküljön. Nem tudjuk, a valóságban hogyan halt meg.

Harold Godfrey Lowe ötödik tiszt (Ioan Gruffudd): Az egyetlen tiszt, aki csónakjával visszafordult kimenteni a vízből a túlélőket. A filmben ő menti meg Rose-t.

James Moody hatodik tiszt (Edward Fletcher): A tiszt életét vesztette a katasztrófában. A filmben ő engedi fel a hajóra Jacket és Fabriziót, pillanatokkal az indulás előtt. Ő számol be Murdochnak a jéghegyről, és követi az első tiszt utasításait, amikor az hátramenetet vezényel.

Thomas Byles atya (James Lancaster): Angol katolikus pap; a filmben együtt imádkozik az utasokkal a süllyedés utolsó pillanataiban. Segített Molly Brownnak rávennie az utasokat, hogy beszálljanak a csónakokba. Nem élte túl a katasztrófát.

Isidor és Ida Strauss (Lew Palter és Elsa Raven): Az idős házaspár első osztályú kabinjában hal meg. Isidor Strauss a Macy áruház tulajdonosa és New York kongresszusi képviselője volt. Holttestét megtalálták, és Brooklynban temették el.

Sir Cosmo Duff-Gordon (Martin Jarvis): Skót nemes, aki az 1-es csónakban menekült meg. Nem volt hajlandó visszatérni a vízben lévőkért.

Lady Lucile Duff-Gordon (Rosalind Ayres): Sir Cosmo felesége, híres ruhatervező. Ő is az 1-es csónakban menekült meg, és ő sem volt hajlandó visszatérni a többiekért.

Noel Leslie, Rothes grófnője (Rochelle Rose): Túlélte a katasztrófát.

Frederick Fleet (Scott G. Anderson): Az őrszem, aki észrevette a jéghegyet. Nem derül ki a filmből, hogy túlélte-e. Egy kivágott jelenetben Fleet a 6-os csónak elindulásakor ügyetlenül próbál elevezni, a kiabáló Hitchens kormányos utasítására, de a gazdag dáma, Molly Brown elkéri tőle a lapátot, és egész éjszaka evezik a mentőcsónakban.

Reginald Lee (Martin East): Fleet társa az árbockosárban. Nem derül ki a filmből, hogy túlélte-e.

Joseph Boxhall negyedik tiszt (Simon Crane): A rakéták fellövéséért és a 2-es csónak megtöltéséért felelős tiszt. A filmben egyetlen alkalommal jelenik meg: a süllyedés végső pillanataiban a vízből kiemelkedő hajótest mellett már a mentőcsónakban ül, és ordítva biztatja embereit: „Evezzetek! Az Istenért! Evezzetek!”

John George Phillips (Gregory Cooke): A Titanic rádióstisztje; Smith kapitány az ütközést követően a vészjelzés leadására utasítja. Nem derül ki a filmből, hogy túlélte-e.

Charles Joughin vezető pék (Liam Tuohy): A péket a süllyedés legvégén látjuk Jackkel és Rose-zal együtt a hajó tatján. Az igazi Joughin azt mondta, úgy csúszott a vízbe, hogy a haja nem is lett nedves (nagy szerepe volt ebben az alkoholnak).

Joseph G. Bell főgépész (Terry Forestal): Bell és emberei az utolsó pillanatig azon dolgoztak, hogy legyen elég áram a világításhoz és a rádióhoz a vészjelzések továbbítására. Ő is, és legtöbb társa is életét vesztette, csapdába esve a Titanic gépházában. Holttesteiket soha nem találták meg.