A Titanic, az 1912-ben �p�tett �s els�llyeszthetetlennek kiki�ltott luxus �ce�nj�r� haj� els� �tj�n j�ghegynek �tk�z�tt �s els�llyedt. A baleset 1500-n�l is t�bb ember �let�t k�vetelte.^F

Ma a Titanic j� h�rom kilom�terrel az �ce�n felsz�ne alatt nyugszik mintegy 160 kilom�terre a kanadai �j-Founland partjait�l d�lre. T�bben szeretn�k kiemelni a Titanic-ot. Hab�r a haj� kiemel�se tudom�nyos c�lokkal aligha indokolhat�, sokan jelent�s �zleti �rt�ket tulajdon�tanak a m�veletnek, mert az emberek t�bbs�g�t �rdeklik a t�rt�nelmileg nagy szerepet j�tsz� esem�nyek �s a vel�k kapcsolatos t�rgyak. Azonban ilyen m�lys�gben a nyom�s 300 atmoszf�ra k�r�l van (n�gyzetcentimt�renk�nt kilogramm), ami t�l nagy ahhoz, hogy b�v�rok b�rmilyen m�veletet v�grehajthassanak. N�hany tud�s viszont azt gondolja, hogy m�r csak a fejlett technol�gi�val szembeni kih�v�s miatt is �rdemes megpr�b�lkozni a feladattal. Ezek a tud�sok azt gondolj�k, hogy a Titanic kiemel�s�nek �r�gy�n olyan technol�gi�kat lehetne kifejleszteni, amiket azt�n j�val fontosabb, de szint�n az �ce�n m�ly�n l�v� t�rgyak megtal�l�s�hoz lehetne haszn�lni, �s p�ld�ul a m�lytengeri fotogr�fia is fejleszthet� lenne.

Kor�bban emeltek m�r a felsz�nre els�llyedt haj�kat �gy, hogy hatalmas felf�jhat� ballonokat er�s�tettek hozz�juk, majd leveg�vel t�lt�tt�k meg ezeket a ballonokat. A leveg�t a felsz�nen l�v� haj�kr�l, kompresszorok seg�ts�g�vel juttattak a m�lybe. Azonban a szok�sos kompresszorok sajnos nem k�pesek 300-350 atmoszf�ra nyom�s ellen�ben h�rom-n�gy kilom�terre lejuttatni a leveg�t.

Viszont a ballonokat m�s m�dszerrel is meg lehet t�lteni g�zzal. Az iskol�b�l sokan eml�kezhetnek a v�zbont�s k�s�rlet�re, amikor egy egyszer� elemet vagy m�s egyen�ramforr�st egy s� h�g vizes oldat�ra kapcsolnak. Ha �ram folyik �t az oldaton, bubor�kok jelennek meg benne, vagyis g�z keletkezik. Teh�t ha a kompreszzorok helyett egyen�ram� gener�torok lenn�nek a felsz�ni haj�kon, akkor ezt a m�dszert g�zfejleszt�sre lehetne haszn�lni az �ce�n m�ly�n. Ezt a g�zt azt�n lehetne a ballonok felf�j�s�ra haszn�lni.

A tud�sok kisz�molt�k, hogy egy 20 MW-os (20 milli� wattos) gener�tort h�rom �ven �t kellene folyamatosan m�k�dtetni ahhoz, hogy a Titanic kiemel�s�hez elegend� mennyis�g� g�zt termeljenek.

^F Ez a cikk j�val James Cameron nagy siker�, Titanic cim� filmj�nek bemutat�sa el�tt sz�letett. (A ford�t� megjegyz�s

K�zel 20 �ve m�r, hogy Dr. Robert Ballard tengerkutat� geol�gus felfedezte a Titanic luxushaj� nyugv�hely�t az Atlanti-�ce�n m�ly�n. A kutat� 1985 �ta az id�n j�niusban l�togatott el el�sz�r a haj�hoz �s megd�bbenten tapasztalta, milyen gyors m�rt�kben pusztul a t�bb mint 3000 m-es m�lys�gben nyugv� haj�roncs. A legriaszt�bb �llapotban az 1912. �prilis 14-�n szerencs�tlen�l j�rt luxusg�z�s s�tafed�lzete van, amelynek s�r�l�seit az oda �rkez� tengeralattj�r�k okozz�k azzal, hogy neki�tk�znek vagy azon landolnak (2001-ben m�g esk�v�t is tartottak itt: egy amerikai p�r a fed�lzetre �rkez� tengeralattj�r�n fogadott �r�k h�s�get). Dr. Ballard szerint "olyan ez, mint ha valaki a p�rizsi Louvre m�zeumba buld�zerrel l�pne be." Dr. Ballard az elm�lt h�ten Washingtonban az amerikai szen�tusban tett l�togat�st, k�zbenj�rva annak �rdek�ben, hogy a kongresszus hagyja j�v� a K�l�gyminiszt�rium �ltal j�niusban al��rt meg�llapod�st a Titanic roncs�nak v�delm�r�l. A kutat� b�zik abban, hogy a legt�bb t�r�t ind�t� Franciaorsz�g �s Oroszorsz�g is al� fogja �rni az egyezm�nyt, melyet Nagy-Britannia m�r 2003 november�ben megtett. Az idei Titanic-exped�ci� alkalm�val Dr. Ballard t�vir�ny�t�s� eszk�z�kkel t�bbezer digit�lis felv�telt k�sz�tett a haj�r�l �s �sszehasonl�totta az 1985-ben r�gz�tett fot�kkal. A k�peket �s a r�luk leolvashat� v�ltoz�sokat is bemutatja a National Geographic �ltal publik�lt �j, Return To Titanic (Vissza a Titanic-hoz) c�m� k�nyv. T�bbek k�z�tt hi�nyzik a haj� �rboc�r�l a cseng� �s a s�rgar�z l�mpatest, valamint elt�nt egy r�sze annak a s�rgar�z korm�nyszerkezetnek, amely valamikor a f�b�l k�sz�lt korm�nykereket tartotta. Egy nem r�gi eredet� reped�st is felfedeztek a haj� orr�n�l, ott, ahol a Titanic-felirat volt l�that�. A haj� biol�giai pusztul�sa nem olyan m�rt�k�, mint amire a kutat�k sz�m�tottak, annak ellen�re, hogy a haj� nagy r�sz�t rozsda bor�tja.   K�t gondolkod�sm�d �tk�zik a ronccsal kapcsolatban: az egyik szerint ki kellene emelni azt a m�lyb�l, a m�sik szerint pedig - melyet Dr. Ballard is t�mogat - az 1523 �ldozat el�tti tiszteletad�s eml�kek�nt kellene meg�vni. K�zel 6000-re tehet� azoknak a t�rgyaknak a sz�ma, amelyeket a roncshalmazr�l elt�vol�tottak az�ta, hogy az oceanogr�fus r�bukkant �j-Foundland partjai k�zel�ben. A kutat� meg�rti, milyen nagy vonzer�vel rendelkezik a l�togat�k szem�ben a Titanic, amelyet csak fokozott a katasztr�f�r�l 1997-ben k�sz�tett mozifilm is. Viszont az �j technol�gi�k lehet�v� tenn�k, hogy a Titanic ink�bb virtu�lis m�zeumm� v�ljon, mintsem b�v�rt�rsas�gok vigy�k oda �gyfeleiket �s fosztogass�k a roncsot. N�mi "k�rbek�belez�s" ut�n az otthoni sz�m�t�g�pekre lehetne tov�bb�tani minden inform�ci�t. "Van m�r robotunk a Marson, j�rt m�r ember a Holdon is, nem nagy dolog lenne direkt betekint�st biztos�tani a Titanic-hoz." Dr. Ballard agg�dik a j�v� vonatkoz�s�ban: "Ha a Titanic-ot nem tudjuk megv�deni, akkor a tengerek m�ly�n nyugv� t�bbi, kev�sb� ismert haj�nak sincs semmi es�lye arra, hogy a mag�ba rejtett t�rt�nelmet egyszer �tadja az emberis�g sz�m�ra."