A Titanic roncsait a dr. Robert Barrald �ltal vezetett exped�ci� tal�lta meg 1985-ben. A haj� a katasztr�fa sor�n k�t darabra hasadt, �s ma t�bb mint h�romezer m�ternyi m�lys�gben fekszik az �ce�n fenek�n.
James Cameron rendez� fant�zi�j�t is foglalkoztatta a Titanic trag�di�ja, mely szinte m�tossz� v�lt az emberis�g sz�m�ra. A rendez� alkot� fant�zi�ja beindult, s egy szerelmi sz�lat �lmodott meg, amely be�gyaz�dik a haj� t�rt�net�be. Cameron sz�m�ra az alapanyagot Don Lynch �s Ken Marschall Titanic: An Illustrated History c�m� 1976-os k�nyve szolg�ltatta.
A rendez� a film forgat�sa szempontj�b�l elengedhetetlen felt�telnek tartotta, hogy lefilmezhesse az igazi Titanic roncsait. A st�b - k�t �vvel a film megsz�let�se el�tt - egy orosz tulajdonban l�v�, tudom�nyos m�lytengeri kutat�sokn�l haszn�latos speci�lis tengeralattj�r�t b�relt, amely k�t kisebb szerkezettel is rendelkezett. Michael Cameron, a rendez� testv�re ir�ny�totta a v�llalkoz�s technikai r�sz�t. 1992-ben ugyan m�r k�sz�lt a roncsr�l egy Titanica c�m� film, melynek k�peit �gy r�gz�tett�k, hogy a kamer�kat a mini-tengeralattj�r�k belsej�b�l m�k�dtett�k. E megold�s azonban jelent�sen korl�tozta mind a kamera mozg�konys�g�t, mind az �ltala befoghat� k�p sz�less�g�t. Ez�rt a Cameron-st�b c�lul t�zte ki hogy kivigye a kamer�t a tengeralattj�r� v�d�burk�b�l a v�zbe, ahol ebben a m�lys�gben rettenetes a hideg, �s ahol 6 �s f�l n�gyzetcentim�terre t�bb mint 2724 kilopond nyom�s nehezedik.

A kamer�t speci�lis burkol�anyaggal l�tt�k el, de emiatt csak alig sz�z�tven m�ternyi (12 perc hossz�s�g�) filmanyag f�rt a szerkezetbe, filmet cser�lni pedig k�zben lehetetlen volt. Cameron�k gyakorl�sk�nt modelleztek egy mini-�bl�t kisebb mini-tengeralattj�r�kkal, �s vittek magukkal egy kis vide�kamer�t. V�g�l a pr�b�k eredm�nyek�nt t�vir�ny�t�ssal vitt�k be a kamer�t a haj� belsej�be, �s �gy leshettek be a bels� terekbe. "Olyasmiket l�ttunk, melyeket 1912 �ta m�g senki" -�radozhatott b�szk�n a rendez�,- s azut�n az innen sz�rmaz� k�pi anyagot integr�ltak a filmbe. "Az a fajta realit�s, amit ennek a k�pi vil�gnak k�sz�nhet�nk, nagy hat�st gyakorolt a film �rzelmi vil�g�ra is" - fogalmazott Cameron.
A k�sz tekercsek a d�szlet- �s l�tv�nytervez�kh�z ker�ltek, akik a dokumentumfelv�telek alapj�n tervezt�k meg a filmben l�that� t�rgyakat, berendez�seket, dekor�ci�s r�szleteket. N�h�ny olyan t�rgy is szerepet kapott filmben, melyet a rendez� az igazi roncsok k�z�tt fedezett fel: �gy egy bronzb�l k�sz�lt kandall� ami jelenlegi �llapot�ban �s fel�j�tott m�sa 1912-es sz�ps�g�ben egyar�nt szem�nk el� t�rul. "Minden, amit a filmen l�tunk - legyen sz� ak�r a haj� k�ls�, ak�r bels� r�szeir�l - egysz�val minden t�rgy teljes m�rt�kben megfelel a val�s�gnak. Olyan ez, mintha az ember valami id�g�pben �lne, �s visszamenne arra a bizonyos haj�ra" - mondja a rendez�.
Mivel az alkot�csapat a vil�gon sehol nem tal�lta meg egyetlen helyen azokat a t�rgyi felt�teleket, amelyek a film forgat�s�hoz elengedhetetlen�l sz�ks�gesek lettek volna, egyszer�bbnek tartott�k az eg�sz komplex rendszert saj�t ig�nyeik szerint egy helysz�nen fel�p�teni. A d�szlet�p�t�si munk�latok a 20th Century Fox mexik�i st�di�j�ban kezd�dtek 1996. m�jus 30.-�n, a tengerpart egy erre kijel�lt szakasz�n. A forgat�s ig�nyeinek megfelel�en a legmodernebb berendez�seket �p�tett�k itt fel, t�bbek k�z�tt egy hatalmas, 77 milli� liter �rtartalm� k�ls� �s egy 22 milli� literes bels� tart�lyt. A t�nyleges forgat�s sz�z nappal a munk�latok megkezd�se ut�n kezd�dhetett el. Ekkorra a mexik�i partok el�tt m�r 14 m�ter magasan, egyenk�nt 16 �s f�l m�ter magas n�gy k�m�ny�vel ott �llt teljes pomp�j�ban a 236 m�ter hossz� Titanic, amely m�reteit tekintve alig t�z sz�zal�kkal volt kisebb a 269 m�ter hossz� eredetin�l.

"A forgat�st megel�z�en t�bbsz�r tartottunk speci�lis kamerapr�b�t. �p�tett�nk egy olyan haj�modellt, amelyen vide�kamera seg�ts�g�vel a kameramozg�sokat gyakoroltuk, ismerkedt�nk a haj� m�reteivel �s elrendez�s�vel. Azt is megn�zt�k, milyen sz�gb�l lehet a legimpoz�nsabb �s legszebb k�peket k�sz�teni. A d�szletekn�l nem el�gedhett�nk meg egyetlen v�ltozattal, mivel a haj� helyzete a val�s�gban folyamatosan v�ltozott, a d�szleteket teh�t a haj� mozg�s�nak megfelel�en t�bbsz�r, k�l�nb�z�k�ppen kellett fel�p�teni" - eml�kezett Cameron.
A luxushaj� els� oszt�ly�n l�v� grandi�zus eb�dl�t �s a h�romszintes l�pcs�felj�r�t a bels� tart�lyban, gyakorlatilag az eredeti nagys�gnak megfelel� m�retben egy hidraulikusan mozgathat� padozaton �p�tett�k fel, hogy azut�n a forgat�snak megfelel�en bizonyos sz�gben az eg�szet elford�ts�k �s 22 milli� liter sz�rt tengerv�zzel �rassz�k el, melyet n�h�ny m�ternyir�l, az �ce�nb�l vezettek �t.
Az eg�sz kameramozgat� szerkezetkomplexumot �gy �ll�tott�k �ssze, hogy seg�ts�g�vel a haj� oldal�n, a tart�ly teljes hossz�ban v�gig lehessen menni a haj� f�l�tt, eg�szen a k�m�nyekig, �s a haj� egyik v�g�t�l a m�sikig. �gy a d�szlet teljes hossz�ban b�rmely ponthoz �t perc alatt el lehetett jutni. A t�k�letess�gre t�rekv�shez csak egy adal�k: azt a cs�rl�rendszert, amellyel a ment�cs�nakokat bocs�tott�k v�zre, az eredeti tervek alapj�n ugyanaz a t�rsas�g sz�ll�totta, amely annak idej�n a val�s�gban is k�sz�tett azt a Titanic sz�m�ra.
A film alkot�i arra is nagy gonot ford�tottak, hogy a szerepl�k k�ls�-bels� tulajdons�gait, viselked�s�ket is a lehet� leg�leth�bben �br�zolj�k, �lt�zet�k�k, hajviselet�k, sminkj�nk korh� legyen. Az �lt�ztet�k, fodr�szok, sminkesek �sszesen vagy ezer statiszt�t �lt�ztettek fel a forgat�s egyes jeleneteihez.



�GY T�RT�NT


Belfastban kezdt�k el �p�teni a vil�g legnagyobb haj�j�t, a Titanicot. A haj�test �p�t�se fesz�tett temp�ban k�t �ven �t zajlott, a bels� dekor�ci� elk�sz�t�se pedig �jabb egy �vet vett ig�nybe. Ez nem is csoda, hisz p�ld�ul els� oszt�ly�n a szalon bels� dekor�ci�j�t a versailles-i kast�lyr�l mint�zt�k. Korm�nylap�tja a maga 101 tonn�j�val nehezebb volt, mint Kolumbusz Santa Maria haj�ja. Egy harmadoszt�ly� jegy mai �ron sz�m�tva szem�lyenk�nt 1300 doll�rt k�st�lt, a legdr�g�bb els� oszt�ly� jegyek�rt - ugyancsak mai �ron - szem�lyenk�nt 124 ezer doll�rt kellett fizetni.

A Titanic 1912. �prilis 10-�n, szerda d�l t�jban hagyta el Southampton kik�t�j�t. Cherbourgban m�g felvette k�t leggazdagabb utas�t, Molly Brownt �s John Astort, majd az �rorsz�g d�li partjain�l fekv� Queenstown fel� vette az ir�nyt. Ez volt egyben a Titanic utols� sz�razf�ldi �llom�sa is, miel�tt elindult New York fel�. Egy�bk�nt r�viddel indul�sa ut�n, szinte m�g a kik�toben, kis h�j�n �ssze�tk�z�tt egy m�sik haj�val, a New Yorkerrel.
Az �ri�s luxusj�rm� n�gynapos �tja sor�n ugyan sz�mos figyelmeztet� jelz�st kapott m�s haj�kt�l, amelyek a j�ghegyek k�zels�g�re h�vt�k fel a tisztek figyelm�t, �m azt nem vett�k komolyan.

�prilis 14-�n este 11 �ra 40 perckor azonban a Titanic, a kanadai �j-Fundland partjait�l mintegy hatsz�z kilom�ternyire j�ghegynek �tk�z�tt. Fed�lzet�n, r�viddel az �tk�z�s ut�n, az utasok k�z�l n�h�nyan m�g j�gdarabokkal j�tszottak, nem ismert�k fel, nem hitt�k el a val�s�gos vesz�lyt, trag�di�t. Az els� v�zre bocs�tott ment�cs�nak m�g csak 28 embert sz�ll�tott, b�r 65 ember f�rt volna el benne, s sok ment�cs�nakba eleve kevesebb embert helyeztek el, mint ah�nyan biztons�gosan elf�rtek volna. Az �ldozatok sz�ma mindenesetre pontosan t�kr�zte az utasok t�rsadalmi hovatartoz�s�t: a katasztr�f�t az els� oszt�lyon utaz�k hatvan sz�zal�ka �lte t�l, m�g a harmadoszt�lyon utaz�knak csup�n negyede. M�sf�lezren vesztek a tengerbe, a t�l�l�k sz�ma mind�ssze h�tsz�z volt.
�prilis 15-�n hajnali f�l h�romkor, kevesebb mint h�rom �r�val a v�gzetes �tk�z�s ut�n a Titanic v�gleg az Atlanti-�ce�n fenek�re s�llyedt. "A Titanic katasztr�f�ja az els� olyan esem�ny, amely felr�zza a huszadik sz�zad ember�t" - magyar�zza James Cameron rendez�. "Az azt megel�z� �vtizedekben a tudom�ny �s technika fejl�d�se folyamatosan csod�kat produk�lt, �s igencsak elk�nyeztetett benn�nket. Megsz�letett az aut�, a r�di�, a rep�l�, a mozi. Minden csod�latosan m�k�d�tt, azt lehetett hinni, hogy a fejl�d�s ett�l fogva t�retlen lesz. �s egyszer csak: bumm, a vil�g luxushaj�inak legjobbik�n - amely kora legbiztons�gosabb g�z�s�nek sz�m�tott - elpusztul ezer�tsz�z ember. Ett�l kezdve a term�szet legy�z�s�r�l m�r nemigen besz�lhett�nk..."

A 11 OSCAR-D�J

Az 1997-es -�v legjobb filmje, a legjobb rendez�s (James Cameron), a legjobb d�szlet (Peter Lamont, Michael Ford), a legjobb operat�ri munka (Russell Carpenter), a legjobb jelmez (Deborah L. Scott), a legjobb v�g�s (Conrad Buff, James Cameron, Richard A. Harris), a legjobb filmzene dr�mai alkot�sban (James Horner), a legjobb filmbet�tdal (My Heart Will Go On, James Horner, Will Jennings), a legjobb filmhang (Gary Rydstrom, Tom Johnson, Gary Summers, Mark Ulano), a legjobb hanghat�s

-v�g�s (Tom Bellfort, Christopher Boyes), a legjobb k�pi hat�s (Robert Legato, Mark, Lasoff, Thomas L. Fisher